Növényvilágunkról

A varázslatos kert telis-tele van olyan lenyűgöző fákkal, amelyekre hazánkban a szabad természetben nem akad példa. Mégsem kell több ezer kilométert megtenni, hogy ezeket az egzotikus különlegességeket láthassuk. Varázskerti sétánk során a világ számos országából származó egyedülálló, örökké zöldellő fenyőfélét csodálhatunk meg, és a szemkápráztató rododendronok virágzásának is tanúi lehetünk.

Atlaszcédrus (Cedrus atlantica)

A Varázskert mágikus pompája már a kapun belépve magával ragad minket, ahogy jobbra tekintve megpillanthatjuk az impozáns atlaszcédrusokat, amelyek természetes észak-afrikai élőfordulási helyük után kapták nevüket, s hazájukban a 40 méteres magasságot is elérik. A rendkívül hosszú életű örökzöld akár 2-3000 évig is elél, lenyűgöző megjelenése és rendkívül jó minőségű fája miatt is lett az ókori hajóépítők kedvelt alapanyaga, illatos fájából készítették az egyiptomi múmiák koporsóit is. Nem véletlen tehát, hogy valamennyi előfordulási helyén beépült a mitológiába is, a Gilgames-eposzban a mesebelien szép kert is a Cédrus-hegy elnevezést viseli.

Hegyi mamutfenyő (Sequoiadendron giganteum)

A kert legismertebb örökzöldféléje a hegyi mamutfenyő. Amerikai hazájában jelenleg legöregebb, 3200 éves példánya 95 méter magasságú és 12 méter törzsátmérővel büszkélkedhet, nem véletlen, hogy Kaliforniában autóutak is elhaladnak az egyes példányainak törzsébe vájt alagutakban. Ám ez a fenyőféle nem csak hatalmas mérete miatt különleges, aprócska tobozainak levetéséhez szüksége van az erdő állataira, a magok életben maradásához pedig, bármilyen meglepő, a tűzre is. Az avartűz nem károsítja a fákat, 60 centiméter vastag kérge pont ezért fejlődött ilyen ellenállóvá, ellenben megtisztítja a talajt az aljnövényzettől. A tobozoknak így válik szabaddá az út, a csemeték pedig ezek után háborítatlanul fejlődhetnek. A faóriások között északra haladva egy kilátóhoz jutunk, ahol rögtön felhívják magukra a figyelmünket a még ennél is magasabbra növő parti mamutfenyők.

Parti mamutfenyő (Sequoia sempervirens)

Ez a rendkívüli fafaj a Sequoia-nemzetség egyetlen élő képviselője, neve a cseroki indián Sequoyah emléke előtti tiszteletadás, aki megalkotta népének ábécéjét. Bár gyakoribb a hegyi mamutfenyőnél, élete rövidebb, ennek ellenére az utókor még akár 1500 év múlva is láthatja ezeket a lenyűgöző örökzöldeket. Eredeti élőhelyén, Észak-Amerikában számos háborítatlan állománya maradt meg, ami egész egyszerűen annak köszönhető, hogy az érkező telepeseknek még nem voltak megfelelő szerszámaik a hatalmas fák kidöntéséhez. A parti mamutfenyő fája igen ellenálló, az amerikai aranyásók által épített házak közül sok még ma is áll. Egyben a föld egyik legmagasabb fája is, legmagasabb példánya az USA-ban látható. A legnagyobb példányok az óceánhoz közel élnek, leginkább a sűrű csapadék miatt képződött ködben szeretnek sejtelmesen tündökölni. Azonban nem csak Amerikában léteznek bámulatos mamutfenyők, a varázsparkban megcsodálhatjuk Kína különlegességeit is.

Kínai mamutfenyő (Metasequoia glyptostroboides)

Az egyszer már kihaltnak vélt mamutfenyőt 1947-ben találták meg újra Kínában, ezért az országon kívül élő példányok nagy része egyetlen fától származik. A csak Dél- és Közép-Kínában honos faj 1980 óta védett, kivágását szigorúan tiltják. A kínai mamutfenyő a ciprusfélék családjába tartozik, kítűnő alkalmazkodóképessége miatt mára az egyik legsikeresebb növény lett kertjeinkben, legfőbb jellegzetességei az átellenesen két sorban elhelyezkedő rügyei és hajtásai, s az, hogy lombhullató fenyő.

Kínai szúrósfenyő (Cunninghamia lanceolata)

A pompás parkba belépő vendéget a kínai szúrósfenyő köszönti. Ezt az érdekes, főleg Közép- és Dél-Kínában honos fajtát 1702-ben fedezte fel Európa számára James Cunningham, akinek a fenyő tudományos elnevezése őrzi a nevét. A szúrósfenyő tekintélyes méretre, akár 25-30 méteresre is meg tud nőni. A fiatalkorában még földig hajoló koronája később emeletekre tagolódik. Bár a kínai tájrész a tónál véget ér, a Távol-Kelet még korántsem, a szúrósfenyő mögött kezdődik Japán csodája.

Japánciprus (Cryptomeria japonica)

A Japán erdőire legjellemzőbb fák története magával ragadó. A legenda szerint egy japán szegény ember ültette szeretett császára temetésére ezeket a pompás fákat a Nikko hegyére. A kétlaki, akár 30-70 méter magasságot is elérő örökzöld a Jeli Varázskert féltve őrzött kincse. A parkban megcsodálható azonban két olyan örökzöld is, amelyet előszeretettel használnak karácsonyfának a világ különböző pontjain.

Kolorádói jegenyefenyő (Abies concolor)

A varázspark Hétforrását három oldalról körbevevő „Sziklás-hegység” erdején keresztül haladva találkozhatunk az óriási hamvas-borzas tűkkel pompázó kolorádói jegenyefenyővel. A legtűrőképesebb jegenyefenyők egyike. Eredeti környezetében 50-60 méterre is megnő, törzsének átmérője eléri a másfél-két métert. Koronája szabályos emeletekben áll, alsó ágait csak nagyon idős korában kezdi elveszíteni. Bizonyára ezen tulajdonságai miatt is lett a kolorádói jegenyefenyő Kaliforniában szinte „a” karácsonyfa, de másutt is egyre inkább hódít ebben a szerepkörben: tűlevelei a száraz szobalevegőn is hetekig megtartják színüket, és később sem hullanak le, csupán felvesznek egy még mindig csodálatos sárga árnyalatot. Tűlevelei rugalmasak, nem szúrnak, megtört levelei pedig narancsos illatban kápráztatnak el.

Kaukázusi jegenyefenyő (Abies nordmanniana)

A Nordmann-fenyőnek is hívott kaukázusi jegenyefenyő dísznövényként Magyarországon is terjed, karácsonyfának is divatos örökzöld. Nevét Alexander von Nordmann finn zoológusról kapta. Mint neve is mutatja, a Kaukázusból származik; eredeti termőhelyén erdőket alkot. A húsz-harminc méter magasra növő, tömött, kúpos koronájú fa levelei kellemesen narancsos illatúak. Ha sétánk során egy ismeretlen magyar katona sírjához érünk, azt a Varázskert legnagyobb látványossága, a Katawba havasszépe öleli körül.

Ketaba havasszépe (Rhododendron catawbiense)

A Jeli Varázskert igazi ékkövei az örökzöld rododendronok. A május végén virágzó örökzöld 2-3 méteres óriási bokrai nagy lilásrózsaszín dús virágokkal gyönyörködtetik a látogatókat. A már kihalt katawba indián néptörzs nevét őrző havasszépének sok szép színváltozata, hibridje ismert.

Sárga havasszépe (Rhododendron flavum/luteum)

A Sárga havasszépe Ketaba nevű rokonához képest egy valamivel kisebb, de még mindig impozáns 1-4 méteresre növő, széles lombú, csodálatos virágú örökzöld növény. Élőhelye Kelet-Európa vidéke a Kaukázusig és a Fekete-tengerig. Fiatal ága bozontos, fiatal korában levelein pillás, szürkés szőrt találunk, ezt májusban gyönyörű aranysárga virágok borítják.